Feltalálók és az iparjogvédelem magyarországi vezéregyéniségei vehették át ma a Jedlik Ányos-díjat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában (SZTNH).
Hagyományosan, március 15-ei nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan, 2013. március 13-án adták át a Jedlik Ányos-díjakat. A díj a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerésére szolgál. A honoris causa Jedlik Ányos-díj átadására kétévente kerül sor, az elismerést olyan tudósok, kutatók, közéleti személyiségek vehetik át, akik tevékenységükkel, életművükkel nagyban hozzájárultak a hazai szellemi tulajdonvédelmi kultúra és tudatosság fejlődéséhez. A díjakat Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke adta át.
Díjat vehetett át Bacher Vilmos gyémántokleveles jogász, a Bacher Ügyvédi Iroda ügyvéd tagja. Bacher több mint fél évszázados ügyvédi munkásságát végigkísérte a szellemi alkotások joga, mai terminológiával: a szellemi tulajdon védelme. A hazai iparjogvédelmi kodifikációban is több évtizeden keresztül tevékeny részt vállalt. Közreműködött a hatályos szabadalmi és védjegytörvény előkészítésében éppúgy, mint a közelmúltban az Európai Unió jogérvényesítési irányelvének példaértékű átültetésében. Szakmai tapasztalatát és ismereteit a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács, az Iparjogvédelmi Szakértői Testület és a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagjaként is kamatoztatta.
Beke Béla Ferenc okleveles agrármérnök, növénynemesítő, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., tudományos munkatársa a Gabonakutató kalászos nemesítési csoportjának kutatójaként a nemesítést szolgáló kutatásokon túl témavezetőként végzi a durumbúza nemesítést a jó télállóságú és kiváló minőségű fajták előállítása érdekében. Mivel Magyarországon a durumbúza termesztés a ’70-es éveket megelőzően csak nagyon szórványosan fordult elő, ezért a nemesítési célkitűzések megvalósítása mellett meg kellett teremtenie a termesztés adminisztratív, közgazdasági, ipari, kereskedelmi feltételeit is. Közel négy évtizedes kutatásainak és nemesítési eredményeinek meghatározó szerepe volt abban, hogy e faj termesztése meghonosodott Magyarországon és vetésterülete a piaci igényeknek megfelelően stabilizálódott. Az általa létrehozott fajták ma is piacvezetőek hazánkban. Vezető nemesítőként, illetve társnemesítőként a Gabonakutató 29 növényfajta-szabadalommal és 18 növényfajta-oltalommal védett kalászos fajtájának, döntően búzafajtáknak a létrehozása fűződik a nevéhez.
Faludi Gábor jogász, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense, a Szecskai Ügyvédi Irodával együttműködő ügyvéd szakmai hozzájárulásával évtizedek óta alakítja a szellemi tulajdon területén folyó kodifikációt, a hazai szerzői jogi közös jogkezelés korszerű, európai mintákat követő alapjainak meghonosítását. Meglátásainak köszönhetően számos jogszabályunk vált megalapozottabbá. Az év elején elfogadott új Polgári Törvénykönyv szellemi tulajdont érintő részei is dicsérik keze munkáját. Közel száz publikációja jelent meg magyar és idegen nyelven az iparjogvédelem, a szerzői jog és az elektronikus kereskedelem témáiban. Számos eredménye közül is kiemelkedik korszakos jelentőségű, iskolateremtő hatású egyetemi oktatói tevékenysége, jelenleg az ELTE Polgári Jogi Tanszékének docenseként. Diáknemzedékek sora kapott első, meghatározó ízelítőt tőle az iparjogvédelem és a szerzői jog tudományából. Több generáció szellemitulajdon-védelmi szakembereit ő indította el a pályáján. Szakmai lelkiismeretessége, alapossága, szellemi frissessége a mai napig példaadó sokak számára.
Szépvölgyi János okleveles vegyészmérnök, az MTA doktora, egyetemi tanár, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, az Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatója a műszaki kémia, a klórmetallurgiai kutatások, az ásványi nyersanyagok komplex hasznosítása, a plazmakémiai, környezeti kémiai, anyagtudományi kutatások, a korszerű műszaki kerámiák terén végzett kiemelkedő tudományos kutatói, egyszersmind fejlesztői munkát. Jelenlegi kutatási témái közt szerepel egyebek közt a nanodiszperz porok szintézise, valamint a veszélyes anyagok átalakítása termikus plazmákban. Közel negyven magyar szabadalmi bejelentésben szerepel társfeltalálóként, ezekből közel húsz külföldi bejelentés is született. Különösen kiemelkedőek az iparban, illetve a mezőgazdaságban bevezetett termékeket és technológiákat eredményező találmányai. Az utóbbi évek sikerei közül megemlítendő a hidrogén hatékony és környezetbarát tárolására alkalmas fejlesztői munkája, valamint a növelt élettartamú humán ízületi protézisek gyártására kifejlesztett, és már gyakorlatban is alkalmazott eljárása. Kiemelkedő munkásságát hűen tükrözik elismerései, mint a Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje is.
Török Ferenc okleveles vegyész, jogász, ügyvezető-helyettes, a vegyészeti és biotechnológiai szabadalmi szakterületért felelős ügyvezető, partner, magyar és európai szabadalmi ügyvivő fő szakterülete a vegyészeti tárgyú találmányok hazai és nemzetközi szabadalmaztatása. Ügyvivői pályája során számos jelentős magyar és nemzetközi ügyet képviselt, nagy tapasztalattal és széleskörű tudással rendelkezik. Az iparjogvédelmi szakma hazai és európai szervezeteiben hosszú ideje jelentős társadalmi pozíciókat tölt be. A magyar iparjogvédelmi élet kiemelkedő személyiségeként a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarában először a Fegyelmi Bizottság tagja, majd elnöke volt, majd a kamara egyik alelnöke lett. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen az iparjogvédelmi továbbképzés megalapítója és első számú oktatója, az Európai Szabadalmi Ügyvivői Szervezet bírósági ügyekkel foglalkozó bizottságának alelnöke és ebben a minőségben jelentős szerepet töltött be az egységes európai szabadalmi rendszer bírósággal, jogérvényesítéssel kapcsolatos jogszabályainak előkészítésében, véleményezésében, nemcsak a magyar, hanem a kelet-közép-európai érdekeket is sikeresen képviselve.
Honoris causa Jedlik Ányos-díjat vehetett át Gyulai József, Széchenyi-díjas akadémikus, az MTA Terészettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatóprofesszora, a Budapesti Műszaki és gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa.
Forrás: IP